Valahogy az Eraszmusz program szerintem a meglepetésekről is szól. Határozottan. Kijön az ember egy vagy 2 félévre és kicsit az ismeretlenbe jön. Érik pozitív, negatív dolgok az élet több területéről, de a program vitathatatlanul magába hordozza a kalandot. Mit tanulsz meg? Milyen képességeid fejlődnek? Kiket ismersz meg, kik lesznek a barátaid, kibe leszel szerelmes? Mit tanulsz meg önmagadról, és a világról.

Sok mindenre számítottam mielőtt kijöttem az Eraszmusz programmal ide Törökországba/ Isztanbulba tanulni, viszont arra nem, hogy vitathatatlanul jobb szakács lettem egy fél év alatt. Köszönhetően a lakótársaimnak akik körülvettek engem. Velem együtt 6-an lakunk itt az Eraszmusz házakban, a 2 orosz nem volt tanuló, hanem egy fiatal házaspár és a fiú séfként dolgozik Isztanbulban. :) Az itteni ház konyhájában is aktívan süt főz magukra. A 3 olasz közül (2 fiú egy lány) a lány szigorú vegán volt, emiatt ő vele egy kicsit limitáltak voltak a közös lehetőségeink, a másik fiú életmódja a hajnali bulizás és a rendszertelenségről szólt, ezért ő így kicsit a saját világát élte, viszont a harmadik fiúval elég jó barátok lettünk már a kezdetektől. Ő nagyon szereti a gasztronómiát és vele, és néha az Orosz fiúval heti szinten sütöttünk főztünk és figyeltük egymást, és bizony a közös főzések alkalmával nagyon sokat tanultunk egymástól, habár főleg én, mert a konyhai tudásom nem volt túl erős.

Korábban Pécsen pécsi kollégistaként, is sütöttem főztem, úgy nagyjából egyfajta sajátos spórolási módszerem, itt is és Pécsen is az volt, hogy napi egyszer kelljen csak kifejezetten kajára költeni mondjuk a 3 fő étkezésből egyszer, a többit pedig megcsinálom magamnak itthon. Pécsen is sütöttem főztem, de ott leginkább kész ételeket készítettem el, vettem halrudacskát kisütöttem, főztem mellé rizst, néha rántotthúst, kész lasagne-t, sült krumplit, szendvicseket, rántottsajtot, volt hogy szobatársammal pizzát rendeltünk és elfeleztük az árát. Nálunk a családba otthon az együtt főzés annyira nem volt divat, viszont itt, amikor nekiálltam készíteni az ételeket Olasz barátom párszor odaszólt, hogy mit nem csinálok jól amikből tanultam. Ilyen volt például hogy ne nyúljak bele sima villával a serpenyőbe mert összekarcolom, hogyha azt akarom az olívaolaj átvegye az ízét például a fokhagymának és a csípős paprikának, akkor alacsony lángon csináljam ne magas helyett mert akkor csak megpirul, illetve fűszerpárosításokat .

Ehhez is kapcsolódik az a végtelenül egyszerű Olasz tésztarecept amit megtanultam tőle, azt mondta ez a legegyszerűbb ha gyorsan kell a kaja. Szóval lényeg: Tésztát kifőzni al dentére, (Az összes olasz lakótársam Barillát használja, ami a drágábbak közé tartozik, de mást venni még nem láttam egyikőjüktől sem, ott egyébként nem olyan túl drága mint itthon Magyaroroszágon). Utána sok sok olívaolaj bele a serpenyőbe, beledobni pár gerezd egész foghagymát, 1-2 erős csípőspaprikát (lehet csili vagy zöld hegyeserős) sót és hagyni hogy szépen lassú lángon a foghagyma aranybarnára piruljon.. Utána kidobni belőle az erőspaprikát ( a fokhagymákat is ki lehet bár én szeretem) a tésztát kicsit odapirítani és friss borsot vagy petrezselymet dobni a tetejére. Ennyi :) Nagyon finom és könnyű. (a képen látható verzióban van egy kis paradicsom is)


A másik egyszerűség a peszto szósz. Ez az étel az a tipikus, dobjuk be a mikróba a virslit :D De mégis egészen nagyszerű. Lehet venni Barilla peszto szószt, kifőzni a tésztát, és egy kanál főzővízzel összekeverni a tésztát és a pesztó szószt. Ennyi, ha egy kicsit fel akarjuk tuningolni illik hozzá kevés olívaolajon pirított paradicsom :) (a képen csak egy kis nyers paradicsommal próbálkoztam)



A következő posztban folytatás következik :)

R.Szilveszter