Mielőtt elindultunk Eraszmuszra, volt egy felkészítő napunk, ahol mondták, hogy bizony néhány embernél lesznek krízishelyzetek, legtöbbször honvágy formájában. Azért írok erről, mert foglalkoztat, és kicsit most magaménak érzem ezt az érzést. Ezzel kapcsolatos gondolataimat írom most le, ebben a posztban. Mi is a honvágy? Érdekes, de létezik róla egy tartalmas angol wikipédiacikk is! 

https://en.wikipedia.org/wiki/Homesickness 

Jó pár, Magyar minőségi cikk is olvasható róla, melyeket olvasva kiszemezgettem a számomra legérdekesebb, legjobbakat. Kezdem is "kedvencekkel".

Egyik kedvencem ami magából az Angol szóból eredet hogy: Homesick. Tehát benne van a betegség szó, képes megbetegíteni. Tünetei: Torokban szorítás, hiány, ezt a kettőt emeltem ki, mert nálam ez jellemző kicsit.
Nálam azért erősebb a honvágy, mert Eraszmuszosokkal élek egy lakásban, és az idő repül, és én 1 évet vagyok itt kint. Ha belegondolok, hogy hamarosan 1 hónap múlva, ők már mennek haza és kiüresedik egy egész lakás, és én itt maradok, eléggé ijesztő lesz.

Ők kevésbé is érzik, mert én is ha eljátszok a gondolattal, hogy 1 hónap múlva megyek haza, egészen máshogy érezném magam. Ha a Magyar barátaimra gondolok, vagy a családomra, és a szüleimre, hogy milyen jó lenne készülődni a Karácsonyra, a tipikus Karácsonyra sütni, főzni, Karácsonyfát állítani, takarítani, vendégeket várni ajándékokat vásárolni, együtt sétálni és nézni a kidiszített házakat.
Ezek itt nem nagyon működnek. Persze kicsi izgalmat hoz a gondolat, hogy itt a muszlimok között milyen mértékben van meg a Karácsonyi hangulat.

Skypon tartom a kapcsolatot a családdal, és látom ahogy a család készül a Karácsonyra, de most először teljesen nélkülem. Amúgy is az online kapcsolattartás az lélektanilag teljesen más, azt a feltöltöttséget nem kapom meg tőle, mint a személyes találkozástól, de ez is valami :).
Pécstől 5-6 órára laktam vonattal, túl sokat nem is jártam haza, de egészen más az az érzés, hogy könnyen megtehetem, mint az hogy csak nehézségek árán:D Benne van a fejemben a hazalátogatás, de pénzügyi okokból inkább mellőzöm, és tanulok amennyit tudok, mert az sem olyan egyszerű. 

Érdekes, hogy az előadáson mondták a FOMO érzést, (Fear of missing out) tehát hogy kimaradunk olyan dolgokból amilyeneken mások részt vesznek.  Ez erőteljesen kapcsolódik a honvágyhoz szerintem. Néha én is érzek hasonlót, de annyira nem erőteljesen. Érdekes amikor elindultam az eraszmuszra és honvágyról volt szó, legyintettem fejben, gondoltam jó lesz kicsit elhúzni az országból, és engem úgysem fog értinteni, mert nagyon vágytam az Eraszmuszra. Most életemben vagyok először ilyen hosszú ideig távol a hazától, és ha az a tervem hogy nem utazok haza, még sok idő el fog itt  eltelni. 

Habár én mindig próbálok pozitívan tekinteni a jövőre és a jót meglátni, ilyenkor emlékeztetem magam arra, hogy mi a célom ezzel a programmal, milyen gondolatok voltak bennem amikor elindultam, mennyi mindent nyerek majd a végén, és már a program közben is!

Egyik kedvenc sorom a következő :Maga a honvágy érzése jelzi, hogy a személy nincsen a megszokott komfort zónájában. Ez félelmetesnek hat, mégis azt gondolom, hogy a komfort zóna elhagyása az, ami által fejlődünk, változunk. Megismerjük önmagunkat, a belső erőnket, a hitünk. Nem véletlen az, hogy a biztonságot adó anyaméhet is kb. 9 hónap után el KELL hagynunk, változtatnunk kell. 

Végszóként, nagyon sokan túlidealizálják a külföldi életet. De szerintem az igazság az, hogy felnőttként egy új városban elég nehéz. De nagyszerű, mert megtanulod élvezni a saját társaságodat, sokkal függetlenebb és önállóbb, önellállátóbbá válsz, amelyek olyan érzéseket előhoznak belőled amelyekre nem is gondolsz.
Az függetlenség érzése pedig megmutatja, hogy mennyi mindenre képes vagy, olyan dolgokra is amiket még nem is gondoltál. Ezt teljesen átérzem és szuper érzés.

Végül egy nóta a honvágyról a youtubról:

https://www.youtube.com/watch?v=z6DHhpv2ee4&ab_channel=M%C3%A1riaK%C3%B6bli


R.Szilveszter